Értéktár
A helyi értéktár létrehozásának célja a település természeti környezetének, szellemi, anyagi, művészeti alkotásainak, hagyományainak, összegyűjtése, bemutatása, ezen keresztül az összetartozás erősítése, meglátni és megláttatni a helyi közösség speciális értékeit.
Feladatait Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testülete mellett működő Társadalmi, Ifjúsági és Külkapcsolatok Bizottsága látja el.
Kulturális örökség
A Kemenesalja Néptánccsoport négy évtizede tevékeny részese a magyar kulturális értékek hatékony megőrzésének. Céljuk a magyar néptánckultúra megőrzése, továbbadása, a magyar paraszti tánc és zenei folklór ápolása és feldolgozása, melyet az együttes megpróbál a legalaposabban elsajátítani, és színpadra állítani. A tánc és a zene mellett a táncos szokások, a régi viselet megismerésére is törekszenek. A mindig megújulni képes csoport időtálló értékeket közvetít egyrészt tagjainak, másrészt a nézőknek.
Bővebben
Elengedhetetlenül fontos számukra az utánpótlás-nevelés, mely alapköve a felnőtt együttes sikeres működésének, ezért csoportjaiban a gyerekek már kiskortól kezdve, népi játékokon keresztül ismerkednek a néptánc alapelemeivel. Az együttes repertoárja átfogó képet ad a magyarság táncművészetéről. Táncai közt Dunántúltól Erdélyig minden jellegzetes tájegység tánca megtalálható.
A csoport rendszeres fellépője a városi és térségi rendezvényeknek, nevet szereztek maguknak itthon és külföldön egyaránt. Jártak többek között Olaszországban, Franciaországban, Ausztriában, Szlovákiában, Szlovéniában, Németországban, Erdélyben, kulturális műsorok mellett néptánc-fesztiválokon szerepelnek.
A Kemenesalja Néptánccsoport Celldömölk civil egyesületeként részese annak a nemzeti kincsnek, amelynek segítségével megelevenedhet előttünk a múlt. Ők a múlt, a jelen, a jövő, generációk egymás után, képviselve a folytonosságot, és mindig megújulva adják át a tudást, gyönyörködtetnek produkcióikkal.
Kresznerics Ferenc a Vas megyei Iváncon született, a szombathelyi gimnázium grammatikai osztályában tanult, majd soproni tanulmányai után Pozsonyban folytatott hittudományi és filozófiai tanulmányokat. Nyelvészeti érdeklődése mellett a természettudományok és a matematika iránt is érdeklődött. Előbb szülőfaluja segédlelkésze lett, majd az 1793-ban a Szily János által Szombathelyen alapított Líceum matematikai katedráját bízták rá. 1794-ben megszerezte filozófiai doktorátusát, és 1803-ban elkészítette a szombathelyi múzeum római régiségeinek teljes leltárát is. 1812 tavaszáig volt a Líceum nagytekintélyű tanára. 1812-től Ság község – ma Celldömölk településrésze, Alsóság – plébánosa lett. Itt érte a halál 1832-ben. Az alsósági katolikus temetőben nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság „A” kategóriában a Nemzeti Sírkert részéve nyilvánította.
Bővebben
Már diákként a könyvek szerelmesévé vált, és valószínűleg tanárai biztatására kezdte el írni olvasónaplóját, amelyet több-kevesebb rendszerességgel haláláig vezetett. Az olvasmányairól, olvasási szokásairól és literátori kapcsolatairól számot adó, olykor életrajzi adatokat is tartalmazó több ezer oldalas kézirat később szótárához is adattárként szolgált. Már fiatal korában élénken érdeklődött az idegen nyelvek iránt. Tudott németül, latinul, olaszul, franciául, görögül és héberül.1790-ben kéziratban maradt magyar nyelvtant állított össze (Magyar-Nyelv-Könyv).
Két évtizedes gyűjtés után 1808-ban kezdte el rendezni gyökérrendű szótárának anyagát. Ez a munka vezetett fő művének; A magyar szótár gyökérrenddel és deákozattal című szótárának megírásához, amelyben mintegy 80.000 szó szerepel. Művének 50 oldalas bevezetőjében részletesen kifejti véleményét a magyar nyelv alaktani rendszeréről. Kritikusan szól a korábban kiadott „Bötü-rendbe vett” szótárakról, melyeket célszerűtlennek tartott. Saját szótárában a „gyökerek” azaz szótövek alapján csoportosítja a kifejezéseket. A kiemelt szótő után bokorba gyűjti a képzéssel és összetétellel létrehozott szavakat. Közli a tájnyelvi vagy nyelvtörténeti alakváltozásokat, továbbá a kifejezéshez tartozó szólásokat és közmondásokat is. Első kötete 1831-ben, a második kötet 1832-ben jelent meg. A Magyar Tudományos Akadémia 1831-ben tiszteleti tagnak választotta meg, szótárát pedig akadémiai jutalommal tüntette ki.
Celldömölk városa méltó módon ápolja a neves tudós-plébános emlékét. A korábban önállóan, napjainkban a Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár intézményegységeként működő könyvtárat Kresznerics Ferencről neveztük el. Önkormányzatunk Kresznerics nevével fémjelzett díjat alapított, mellyel évente – a magyar kultúra napján – a könyvtárügy, könyvterjesztés, a nyelvészet, a magyar kultúra és külföldi megismertetése, az oktatás, az egyházi élet és a tudomány területén maradandót alkotókat tüntetünk ki kiemelkedő tevékenységükért.
A celldömölki búcsújáróhely története szorosan kapcsolódik a dömölki apátság történetéhez. Az Árpádok korában alapították Szűz Mária tiszteletére a dömölki bencés apátságot, azonban sem az apátság alapítóját, sem alapítólevelét nem ismerjük, feltételezhetően II. Béla alapította. Első fennmaradt okleveles említése 1252-ből való, gótikus stílusú templomának romjait ma is láthatjuk. Dömölk a 14. század folyamán egy ideig a közjegyzői tevékenységet folytató hiteles helyek közé tartozott. Mindezek mellett nem feledhető, hogy az apátság elsődleges célja a Szűzanya tiszteletének terjesztése volt. A szerzetesek szorgos munkája révén az ősi templom búcsújáró hellyé vált, ahová nem kis számban sereglettek a vidék Mária-tisztelői.
Bővebben
Amikor hazánk nagy részében a török lett az úr, Dömölköt is elérte a végzete. A klastrom elpusztításakor a templom kegyszobrát egy bencés szerzetes titkon magához vette, és a csallóközi Dénesd templomába menekítette. Napjainkban is ott található a ma már csak romokban álló dömölki templom valahai éke.
A dömölki apátság újjáélesztése, a kiscelli búcsújáróhely megalapozása a csehországi Koptik Odó nevéhez fűződik, akit 1739-ben neveztek ki dömölki apáttá. Máriazellből magával hozta az ottani kegyszobor hiteles másolatát, mely számára az ősi monostor-templomtól keletre, a régi pápai országút mellett épített fel egy fakápolnát, és abban helyezte el a kegyszobrot. A kápolna és a földbe vájt remetekunyhó mellett egy ásványkutat is ásatott. Munka közben a kút szájából egy nagy kő esett a mélyben dolgozó kőműves fejére, megsértette a „nyakán a gerincvelőnek kemény és puha hártyáját, és a kőműves mégis meggyógyult”. A következő években – a kútásó csodás gyógyulásának hírére – zarándokok ezrei érkeztek a kegyszobornak otthont adó fakápolnához, ahol további gyógyulások és imameghallgatások történtek. Gróf Zichy Ferencz győri püspök 1745-ben kihirdetett határozatában a szobrot „kegyelminek és csudatevőnek” nyilvánította. Miután a Koptik által Máriazellből hozott kegyszobrot hivatalosan is csodatevőnek ismerték el, az 1740-es évektől hatalmas méreteket öltött a búcsújárás, némely évben ötvenezer zarándoknál is több járult a csudatevő helyre.
Az új búcsújáróhely szervezőjét, Koptik Odót a zarándokok számának folytonos növekedése és a kápolna kicsinysége arra ösztökélte, hogy új templomot építsen, máriazelli mintára. Az építést 1747 tavaszán kezdték el, és a következő év őszén már állt az új templom. A templom kincstárában, tárházában látható mások freskók mellett a félholt kútásó meggyógyulását ábrázoló sarokfreskó.A tárházban látható különféle hálatárgyak és képek meghatóan bizonyítják azokat az ima meghallgatásokat, melyekben a Kiscelli Szűzanya által részesültek a testi-lelki gyógyulást kereső hívek.
Celldömölk része a Máriazelltől Csíksomlyóig tartó Mária Útnak, a Mária Út Közhasznú Egyesülettel együttműködve. A több országon átívelő, közel 1400 kilométer hosszú út során a vallási elmélyülés, szakrális helyek várják a zarándokokat, így Celldömölkön is.
Móritz Sándor 1924-ben született Celldömölkön, és tehetsége már a pápai gimnáziumi éveiben jelentkezett. 1943-ban szülővárosa, Celldömölk ösztöndíjával került Budapestre, a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Szőnyi István tanítványa lett, akiről köztudott volt, hogy a nagybányai iskola elkötelezett híveként dolgozott és tanított húsz éven át.
Bővebben
Móritz Sándor tehetségét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy a hároméves tanulás után ott maradhatott a főiskolán, és a kitűnő akvarellista, Elekfy Jenő tanársegédjeként tanított és dolgozott. 1949-től rendszeresen szerepelt kisebb-nagyobb kollektív és önálló kiállításokon. Az első önálló kiállítást 1949-ben éppen szülővárosa, Celldömölk rendezte meg. 1958-ban súlyos agyműtéten esett át Stockholmban, és ezáltal még nyolc termékenyen eltöltött alkotó esztendővel ajándékozta meg. A műtétet azonban sajnos 1966-ban meg kellett ismételni, és ez már életét követelte.
Festészetének éltető forrása az örök, mindig változatos, kimeríthetetlen természet és az ember volt. Témaként a bennünket körülvevő világ szolgált, kisvárosok, falvak fehér házai, beszélgető, munkát végző emberek. E mellett Zsennye, Sárospatak és Nagymaros művésztelepeinek környezete is feltűnik, ahol nyaranként dolgozott, de szűkebb környezete, a sashegyi ház és családtagjai is gyakran láthatóak művein. Pályája indulásakor, az 1950-es évek elején életművét intim hangulatú, derűs nyugalmat árasztó képek jellemzik. Ekkoriban készült művei az ember és természet elválaszthatatlan egységének – az életbe, a szépségbe, a család meghitt harmóniájába – vetett hit képben megfogalmazott szimfóniái.Az ötvenes években készült munkás témájú képeinek témáját a központi, pártirányítású művészetpolitika határozta meg, és a művek egy része állami megrendelésre készült.Az 1958-ban elvégzett súlyos agyműtét következtében a halál mezsgyéjéről visszatért művész zaklatott érzelemvilága, belső feszültséggel teli expresszív erejű képi formában jut kifejezésre.
Festményei nemcsak szülővárosában, hagyatékként lelhetőek fel, de például a Megyeháza, a Vas Megyei Kormányhivatal és számos más intézmény, szervezet épületének falait díszítik.
A 2014-es jubileumi évben Celldömölk önkormányzata emlékkiállítás szervezett az alkotásaiból, a Kemenesaljai Művelődési Központ galériáját pedig a festőről nevezte el.
A Munkácsy Mihály-díjas Móritz Sándornak bár mindössze húsz év állt rendelkezésére, hogy a világról alkotott gondolatait, művészi elképzelését, véleményét képpé formálva kifejezze, teljeset alkotott. Művészete nemzeti hagyományaink soha meg nem szűnő kincsestárához csatlakozik.
A Soltis Lajos Színház 2015-ben ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját. A kezdetektől Nagy Gábor vezetésével működő közösség alulról jövő, önszerveződő kezdeményezés, melynek alapításakor nem volt jelen professzionális színházi szakember. A falusi színjátszókból 1997-től formált alternatív színházat az azóta tragikus körülmények között elhunyt Soltis Lajos. A szakma iránti odaadás és az elérhető legmagasabb színvonalra törekvés ettől kezdve lett a társulat központi értékévé. Színészképzés kezdődött, neves szakemberek bevonásával és az egyre képzettebb társulattal a színház egyre több sikert ért el:a Csokonai Vitéz Mihály Közösségi Díj, a Területi Prima Díj mellett számos hazai és nemzetközi (CIFET Kairó, MITEU Ourense, Tromso Dialog) fesztiválsiker fémjelzi működésüket. Országosan egyedülálló, hogy egy Celldömölk méretű kisváros saját társulattal és repertoárral rendelkező színházat mondhasson magáénak.
Bővebben
Fő küldetésük a jó színvonalú népszínház, abban az értelemben, ahogy Soltis Lajos használta. Előadásokat színre vinni minden korosztálynak és rétegnek, majd eljutni a közönséghez minden nehézség ellenére. Repertoárjuk a vásári komédiáktól Büchnerig, Machiavellitől Weöres Sándoron át A dzsungel könyvéig tart. A legkisebb falvakban, apró színpadokon, szabadtéren ugyanúgy jelen vannak és játszanak, mint a megye vagy távolabbi vidékek nagyrendezvényein, fesztiváljain. Az elmúlt év során 182 előadást tartottak több mint 24 ezer nézőnek. Emellett elmondható, hogy dramaturgiai, szcenikai és játéknyelvi újításokkal is kísérleteznek, keresésük fő csapása jelenleg a komplex színházi nevelési előadás.
Színházművészeti munkájuk mellett közösségi és közművelődési tevékenységük is jelentős. 2003 óta kétévente megrendezik a Soltis Lajos Országos Színházi Találkozót, évente pedig az Ezerlátó Mesefesztivált, ettől az évtől pedig a Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozó megyei fordulóját is ők szervezik. Nyaranta a megyében Rendezőket és Színjátszókat Képző Tábort, Celldömölk erdélyi testvértelepülése, Erdőszentgyörgy művelődési egyesületével közösen pedig Kőrispatakon Színjátszó Tábort rendeznek másfél, illetve egy évtizede. Erdélyben tavasszal és nyáron egy-egy meseelődásukat is turnéztatják, ami évente közel 20 előadást jelent 4000 főnyi magyar anyanyelvű kisiskolásnak és óvodásnak.
2001-es Celldömölkre településük óta saját erejükből színiiskolát tartanak fenn gyerek- és ifjúsági csoportokkal, ahol közösségben, alkotó munkával tölthetik az idejüket a fiatalok, és kedvet kaphatnak a színi pályához is. Több tucat taguknak és önkénteseinknek köszönhetően pezsgő kulturális színteret biztosítanak a városnak, tájelőadásaikkal pedig a megye több ezernyi lakosához juttatják el az igényes színházat.
A Soltis Lajos Színház a helyi társadalom nélkülözhetetlen civil szervezete. A Sitkéről indult színkör társulata az évtizedek során folyamatosan változott, de mindig megmaradt a lelkesedés, a jó értelemben vett fanatizmus. Folyamatos fejlődésüket fesztiválsikerek és díjak jelzik. Színházi előadásaikat országhatárokon belül és kívül láthatta a közönség, talán nincs is olyan Vas megyei település, ahol ne tapsolhatott volna nekik a színházszerető közönség. Alternatív színházként egyedülálló és példamutató utat jártak be.
A Magyar Életrajzi Kalauz Németh Tibornak, a celldömölki Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár Kresznerics Ferenc Könyvtára jelenlegi vezetőjének több, mint három évtizedes, kizárólag a szabadidő terhére végzett, több, mint 60.000 órányi gyűjtőmunkájával jött létre.
Bővebben
Célja: egyetlen korpuszban összegyűjteni mindazon személyeket, akik a magyar nép történelme során az élet bármely területén jelentőségre tettek szert a mindenkori országhatárokon belül vagy kívül, illetve a feldolgozott forrásokban önálló szócikként vagy adatsorként feltüntetésre kerültek. Létrehozásának motívumai között a polgári kultúra jellemzőjeként a személyiség megbecsülését és a lokálpatriotizmust, valamint Németh Tibor olvasószolgálati/helyismereti praktikumát emelhetjük ki. Az 1980-as évek közepétől megélénkült biográfiai információs autósztrádán való közlekedés e nélkülözhetetlen eszközének elkészítésével azt a felfogást kívánja képviselni, amely szerint a könyvtárost felváltó hálózati navigátor (networker) elsődleges feladata a források felderítése és a felhasználók útbaigazítása a hálózat útvesztőiben.
A biográfiai index műfajának megfelelően a személyek azonosításához szükséges adatok mellett jelzi a források körét, ahonnan bővebb információ nyerhető. A Magyar Életrajzi Kalauz komplexitásra törekvő jellege és 14 szempontra épülő gazdag visszakeresési repertoárja révén nem csupán megőrzi a műfaj hagyományait, hanem szolgáltatóképességét minőségileg megújítja és bizonyos vonatkozásokban megjelentetése világpremiernek számít. A vállalkozás rendkívül széleskörű előkészítő és adatgyűjtő munkát igényelt, amire alapozva az 1990-es évek közepén megkezdődhetett a számítógépes rögzítés. A fogalmaknak és tárgyszavaknak a források eltérő adatkezeléséből és terminológiájából fakadó, a gyakorlatnak megfelelő időszakonkénti újrastrukturálása, valamint indexelési szempontú egységesítése nélkül nőtt volna a redundancia és jelentősen csökkent volna a visszakeresés hatékonysága. Információs potenciáljához egyetlen adalék: jelenleg 14909 születési helyet tart nyilván és már csak ebből adódóan is a lokális identitás forrása.
A 2016. január 31-én 356112 személy rekordját tartalmazó adattár közvetítő szerepet, információs igényfejlesztést vállal a hagyományos és elektronikus információhordozók felé a modern technológia eszköztárával. Ezzel egy olyan XXI. századi korszerű művelődési megatrendet kíván képviselni, amit elsősorban az jellemez, hogy az információs szuper-sztrádán integrálódás megy végbe a kulturális örökség és az elektronikus könyvtár fejlődés között.
Egy nemzet prominens személyiségeire irányuló biográfiai számbavétel és az annak nyomán megvalósítható életrajzi információterjesztés nem csupán a könyvtári, hanem a hungarica tartalmú tudományos kutatások számára, a nemzeti példaképek bemutatása, továbbá a nemzeti öntudat gondozása szempontjából is kiemelkedően fontos, nélkülözhetetlen feladat. Különösen jelentős a hazai biográfiai jellegű kalauzok összeállítása hazánkban, ahol Szinnyei József Magyar írók élete és munkái (1890–1914) hatalmas vállalkozása óta e téren csak igen szerénynek mondható referensz művek, kiadványok készültek.
A Magyar Életrajzi Kalauz a legnemesebb hazai és nemzetközi életrajzi adattárak hagyományait követi, amennyiben a közölt életrajzi összeállítások kiterjednek a magyar történelem és művelődéstörténet egészére, és tudatosan vállalja, hogy mind a lezárt életúttal rendelkező, mind pedig a kortárs jelentős magyar személyiségek életrajzi adatit és munkásságát, továbbá a velük kapcsolatos szakirodalmat közli. Hazánk sajátos köztörténeti folyamatai miatt külön kiemelésre méltó a Kalauz magyar szerzőkre vonatkozó felfogása, amennyiben az anyaggyűjtés ezt a lehető legtágabban értelmezi: a mindenkori Magyarországon születetteket, a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségűeket, valamint a nyugati és/vagy emigrációs személyeket is feldolgozza. A hungarica tartalmú biográfiai, biobibliográfiai adatbázis pontosságával, sokrétűségével kiválóan támogatja a magyar vonatkozású kutatásokat és jelentősen hozzájárul a magyar értékek széles körben történő népszerűsítéséhez is.
Eötvös Loránd érdeklődésének középpontjába a gravitációval kapcsolatos kérdések kerültek az 1880-as évek közepétől. Egyik lényeges kérdés, amit meg kívánt oldani, hogy hogyan lehet meghatározni a föld alakját meghatározó görbületet egymástól kis távolságokra lévő helyen. Eötvös Loránd alkotta meg azt az eszközt, a torziós ingát, és annak mérési és értelmezési módszerét, mellyel a felvetett kérdésre egzakt módon, nagy pontossággal, reprodukálhatóan és megbízhatóan adható meg a válasz. Laboratórium mérések után az eszközzel 1891. júliusában és augusztusában végzett valós terepi méréseket a Ság hegyen. Ezen mérés eredményének köszönhetően a Ság hegy tudománytörténeti helyszínné vált és bekerült a generációkon átívelő nemzetközi fizikai és geofizikai köztudatba.
Dr. Holéczy Zoltán orvos, amatőr régész. 1896. október 5-én született Szegeden. A középiskolát Szombathelyen, a premontrei főgimnáziumban végezte, 1914-ben tette le az érettségit. 1917-ben – három egyetemi év után – be kellett vonulnia katonának. Az első világháborúan mint a 35-ös közös tábori ágyús ezred, majd később a veszprémi 7. honvédtüzér tábori ágyús ezred önkéntese harcolt az orosz és olasz harctereken. 36 hónapi katonai szolgálatot teljesített. Kitüntetései: ezüst- és bronzérem, a Vöröskereszt tiszti keresztje, Károly – csapat-kereszt. 1918-ban, az őszirózsás forradalom idején tartalékos hadnagy volt.
Bővebben
Félbemaradt tanulmányait az orvosi egyetemen csak a háború után folytathatta. 1921-ben avatták orvosdoktorrá a budapesti Tudományegyetemen. Még ebben az évben megnősült, feleségül vette a celldömölki Horváth Izabellát. A kötelező gyakorló orvosi évet a szombathelyi közkórházban töltötte le, majd ezt követően Celldömölkön nyitott önálló rendelőt, ahol nyugdíjazásáig, 1968-ig szolgálta az egészségügyet.
A második világháború alatt négyszer vonultatták be. 18 hónapon át tevékenykedett katonaorvosként a pápai, a szombathelyi és a celldömölki hadikórházakban. 1945-től Celldömölk községi orvosa. 1950 -től a celldömölki tbc-gondozó vezetője volt. Több évtizedes, a hajdani celldömölki járás területén végzett munkája elismeréseként 1965-ben „Érdemes orvos” kitüntetést adományoztak számára.
Orvosi gyakorlata mellett kedvelte és aktívan művelte is a régészetet. E tudományban hosszabb időt igénybe vevő tanulmányokat is folytatott. Múlhatatlan érdemeket szerzett egy leendő Kemenesaljai Tájmúzeum megteremtésében, a régészeti kultúra helybeli kialakításában. Mint gyakorló szőlősgazda a kemenessömjéni hegyen gazdálkodott, példázva Berzsenyi Dániel, a nagy előd emlékét.
A Ság-hegyi Bazaltbánya Rt. működése során felfigyelt a felszínre került régészeti leletekre. A hivatalos szervek tájékoztatása után, az Országos Magyar Történeti Múzeum igazgatója őt bízta meg, hogy a celldömölki járás területéről előkerülő régészeti leleteket figyelemmel kísérje, és azokról jelentést tegyen. A Múzeum pénzügyi támogatásának köszönhető maga is végzett régészeti feltárásokat. 1941-ben a dömölki bencés templom mellett, valamint Mesteri-Intapuszta határában ásatott, ahol több tucat sírt tárt fel. A leletek legjava Budapestre került. Ezek közül az egyik legérdekesebb lelet egy lékelt (trepanált) koponya. Ásatásainak eredményeit a Vasi Szemle oldalain hozták nyilvánosságra. Ezen kívül számos ismeretterjesztő előadást tartott a Ság-hegy történeti emlékeiről. Magángyűjteménye nagy része napjainkra sajnos elkallódott. Néhány darabja került a szombathelyi Savaria Múzeum régészeti gyűjteményébe. 1969. december 23-án hunyt el.
Régészeti kutatásainak egyedülálló kultúrtörténeti jelentősége van Celldömölk helytörténetében.
Lancsics Bonifác (Szombathely, 1674 – Dömölk, 1737. április 25.) bencés szerzetes, filozófus, teológus.
Bővebben
A régi magyar család sarja Grazban logikát tanult, majd Nagyszombatban bölcseleti tanulmányokat folytatott. Ezután 1693-ban lépett Szent Benedek Rendjébe. Filozófiát már Pannonhalmán, teológiát pedig Nagyszombat egyetemén hallgatott. 1710. október 3-án szentelték pappá. Pályáját Pannonhalmán kezdte. Hitszónokként és ún. novíciusmesterként is kiválóan helytállt, de a gazdasági természetű ügyek magisztereként is jeleskedett. Kéziratait négy kötetben őrzi a főmonostori levéltár. Különös érdeklődést tanúsított a gyógynövények, a belőlük készíthető főzet, tinktúra, kenőcs, borecet, szappan, valamint ezek receptjei iránt. Az ő kezdeményezésére hozták létre az első levendula-ültetvényt Pannonhalmán. . A török dúlást követő balsorsos esztendők után, 1725-ben Sajghó Benedek főapát látogatott Dömölkre. Szemléje után Lancsicsot jószágkormányzónak küldte Dömölkre, aki az itt töltött évei alatt fellendítette az apátság gazdaságát, de a környék lelkipásztori gondozását is szívügyének tekintette.
Lancsics pannonhalmi évei alatt is bizonyította Regnum Marianum-i honosságát. 1715 előtt írta a Magyarok Nagyasszonyának szinte minden magyar által mindmáig ismert legkedvesebb himnuszát, a 10 versszakból álló „Boldogasszony Anyánk…” kezdetű Mária-éneket, amely először rendtársának, Szoszna Demeternek kéziratos énekeskönyvében olvasható. A sokáig rejtve maradt szerző beazonosítását segítette, hogy a szöveg eredeti versszakainak kezdőbetűi összeolvasva a BONIFÁCIUS nevet mutatták. E lancsicsi vers –népénekké válva, szájról szájra szállva – szövegében is többször változott. 1793-ban Vácott már „nationalis cantio”-ként, azaz nemzeti énekként emlegették és hazánkban hosszú ideig himnuszként énekelték.
Lancsics a Dömölkön töltött tucatnyi év alatt megfáradt. 1737 tavaszán hirtelen támadt rá a betegség és húsvét hetében, április 25-én visszaszállt lelke teremtőjéhez. Azóta a dömölki romtemplom alatti sírboltban porladnak hamvai. A celldömölki Honismereti Munkaközösség kezdeményezésére 2012 augusztusában a Nagyboldogasszony-napi búcsú zárásaként szentmise kíséretében emléktáblát avattak emlékére a romtemplom falán.
Természeti értékek
Az egészségturizmus gyors növekedése világszerte megfigyelhető jelenség. Az egészséges életmód társadalmi felértékelődése és általános terjedése következtében a hagyományos gyógyászati kezelésre épülő gyógyturizmus mellett egyre inkább előtérbe kerül az egészség megőrzését szolgáló, kikapcsolódási és felüdülési élményeket nyújtó wellness-turizmus. A kedvező természeti adottságoknak köszönhető termálkincs alkalmassá teszi Celldömölköt arra, hogy a gyógyturizmus és az idegenforgalom a város fejlődésének meghatározó tényezőjévé váljon.
Bővebben
A 2005-ben létesített Vulkán Gyógy- és Élményfürdő „Cell-4”-es kútjának vizét 2007 őszén „Celli Vulkán Gyógyvíz” néven törzskönyvezték, az 1245 méter mélyről feljövő víz 43°C-os. Agyógyvíz a fürdőkultúra alapját jelenti, hiszen a gyógyvíz összetételének köszönhetően a fürdőzés által hatást gyakorol a fürdővendégek állapotára. Megteremtette a gyógyászati tevékenység indításának alapját is, hiszen a magas nátrium-hidrogén-karbonát tartalmú gyógyvíz legjobb hatását a mozgásszervi panaszok gyógyításában fejti ki.
A gyógyvíz használata egyebek mellett a korral együtt járó elöregedési folyamat következményeként a gerincben és az ízületekben kialakult idült porckopások gyógyítására, ízületeket körbevevő izmok és inak fájdalmának enyhítésére, traumotológiai műtétet követő rehabilitációra, derékfájás, derékból kisugárzó fájdalmak, stressz, túlterheltség esetén javasolt. Felkészült egészségügyi szakszemélyzet széles körű fürdőgyógyászati kezelésekkel várja a vendégeket. A gyógyvizes medencefürdő, gyógyvizes kádfürdő, súlyfürdő, víz alatti vízsugármasszázs, víz alatti csoportos gyógytorna, szénsavas kádfürdő, iszapkezelés, orvosi gyógymasszázs és a gyógyúszás hatását élvezhetik a gyógyulni vágyók.
A Vulkán Gyógy- és Élményfürdő gyógyvizének gyógyhatását bizonyítja a hosszú évek folyamán gyógyult betegek és a visszajáró vendégek magas száma. A Celli Vulkán Gyógyvízre alapozott fürdőkultúra bel- és külföldön egyaránt ismert és elismert, Celldömölk egészségturisztikai központtá fejlődik általa.
A Ság hegy a Balaton felvidéki tanúhegyek legnyugatibb tagja. Keletkezéséről a korabeli néphit azt tartotta, hogy maga Lucifer építtette a hegyet hét nap alatt alsósági ördögeivel, hogy a magasból gyönyörködhessen a táj szépségében. A tudományos magyarázat természetesen más. Valójában több millió évvel ezelőtt egy hatalmas tenger, a Pannon-tenger borította a vidéket. A tenger mélyén intenzív vulkáni tevékenység zajlott. Ennek a vulkáni tevékenységnek köszönhető tanúhegyeink, így a Ság hegy kialakulása is, mely 5 millió évvel ezelőtt még működő vulkán volt. A felszínre törő izzó láva megszilárdult és páncélként védte a hegyet a természeti erők romboló hatásától.
Bővebben
Az eredetileg 291 méter magas hegy ma csak 279 méter magas. Mai magassága és alakja az 1910 körül indult bányászat következménye. Igaz, a hegy bazaltját már a rómaiak is használták Savaria útjainak építéséhez, de a bazalt jelentősebb kitermelése a 20. század elején kezdődött és 1957-ig tartott. A közel ötven év alatt mintegy 17 millió tonna követ termeltek itt ki. S bár jelentősen megváltoztatták ezzel a hegy formáját és magasságát, ugyanakkor a bányászatnak köszönhető az a ritka élmény a látogatók és kutatók számára egyaránt, hogy feltárul előttünk a hegy gyomra, betekinthetünk az egykor működő vulkán kráterébe. A hegy keletkezésének és fejlődésének megismerésében a hegyen található Vulkán-tanösvény táblái, valamint a 2013-ban létesített látogatóközpont, a Kemenes Vulkánpark segítik az érdeklődőket.
A Ság hegy azonban nemcsak geológiai szempontból egyedülálló, figyelmet érdemel élővilága, növény- és állatvilága is. Ennek köszönhető, hogy már 1975-ben védetté nyilvánították. Az ország legkisebb tájvédelmi körzeteként az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik. Bár a bányászat megbolygatta értékes élővilágát, még ma is találkozhatunk itt olyan növényekkel és állatokkal – kivált madarakkal – melyek más vidékeken ritkán fordulnak elő. A Ság hegyen még találkozhatunk a hazánkban már kipusztultnak hitt gyászos cincérrel vagy a hüllők közül a rézsiklóval, de 25 féle csigafaj is él a tanúhegyen. Madárvilága is gazdag. Megtalálható a területen többek között a vörös vércse, az erdei füles- és macskabagoly, a házi rozsdafarkú, a 90-es évek elején pedig megjelent itt a holló is. A Ság hegy növény- és madárvilágának jobb megismerését tanösvény segíti. A kirándulóknak az Őrségi Nemzeti Park kezelésében lévő Sághegy Múzeumban interaktív módon mutatják be a hegyet.
Régészeti leletek tanúskodnak arról, hogy a terület már az i.e. 3. évezredtől lakott volt. A leletek zömét a bányászat során a 30-as években hozták felszínre. A mintegy 9 ezer darabból álló tárgyi emlékek végül a Nemzeti Múzeumba kerültek, hazahozatalukról jelenleg folynak az egyeztetések. A Ság hegyi őstelep a késő bronzkorban élte virágkorát, később elnéptelenedett, és a római korból is kerültek elő leletek. A népvándorlás idején törzsi székhely lehetett, az Árpád-korból pedig egy várszerű építmény maradt fenn. A monda szerint a várat II. (Vak) Béla király emeltette, de sosem készült el teljesen.
A Ság hegy híres boráról is. A Somlói borvidékhez tartozó tanúhegyen a szőlőművelés már a római korban kezdetét vette. Az itteni szőlőművelés első írásos emléke egy 1743-ban íródott hegytörvény, mely az ország egyik legrégebbi fennmaradt jogszabálya. A hegyen termelt bor Vas vármegye egyik legismertebb terméke volt, amit a megye címerpajzsára is felrajzoltak. Az egészségre gyakorolt jótékony hatásának köszönhetően híre Európába is eljutott. A 18–19. században patikákban is árulták gyomor- és vesebántalmakban szenvedők részére, de rendszeres megrendelő volt az angol királyi ház, Vilmos császár és Otto von Bismarck kancellár is. A Ság hegy jó minőségű borai ebben az időben ősi magyar szőlőfajtákból készültek, többek között juhfarkból, hárslevelű és furmint szőlőből. A 20. század elején pusztító filoxéria során ezek a fajták teljesen kipusztultak, és helyüket átvette a ma is uralkodó olaszrizling.
A Ság hegy tetején magasodik az 1934-ben emelt Trianoni emlékkereszt, mely nagyrészt közadakozásból és az akkori bányatulajdonos támogatásából épült. Az ország legnagyobb, 19 méter magas trianoni emlékműve az 1920-as, a Magyarországot megcsonkító békeszerződésre emlékeztet, a folyamatos zarándoklatok mellett évente kétszer emlékező ünnepségek helyszíne.
A Ság hegy és környéke Kemenesalja és a Nyugat-Dunántúl egyik legszebb vidéke. A tanúhegy kialakulása, története, növény- és állatvilága, kultúrtörténeti emlékei méltán keltik fel az érdeklődését az ide látogatóknak. Csodálatos kráterét nem csak a kirándulók keresik fel, az évente megrendezett Kráterhangversenynek köszönhetően komoly- és könnyűzenei koncerteknek, zenés színházi előadásoknak egyedülálló környezetet nyújt. Mivel több kemenesaljai település – köztük legnagyobbként Celldömölk – közigazgatási területén fekszik, a hegy gyomra az Őrségi Nemzeti Park kezelésében van, minden közreműködő szervezetnek köszönhetően turisztikai központja a térségnek. Az egyedülálló természeti környezet a megye, a térség vonzereje.
Celldömölki Értéktár Bizottság
Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2015-ben létrehozta a Celldömölki Értéktár Bizottságot, megválasztotta elnökét és tagjait, elfogadta működési szabályzatát.
A helyi értéktár létrehozásának célja a település természeti környezetének, szellemi, anyagi, művészeti alkotásainak, hagyományainak, összegyűjtése, bemutatása, ezen keresztül az összetartozás erősítése, meglátni és megláttatni a helyi közösség speciális értékeit.
Feladatait Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testülete mellett működő Társadalmi, Ifjúsági és Külkapcsolatok Bizottsága látja el.
A Celldömölki Értéktár Bizottság elnöke: Dr. Kovács Zoltán képviselő.
A Celldömölki Értéktár Bizottság alelnöke: Marics Sándor Györgyné képviselő.
A Celldömölki Értéktár Bizottság tagjai:
- Erdélyi Antal képviselő,
- Cságoly Szilvia külsős bizottsági tag.
- Geiger Gábor külsős bizottsági tag,
- Hetényi Endre képviselő.
- Ipsics Péter külsős bizottsági tag,
- Karádi Mihály képviselő.
- Molnár Gábor külsős bizottsági tag.
Javaslat az Értéktárba
A Celldömölki Értéktár Bizottság felhívást tesz közzé: kéri a celldömölki lakosokat, civil és egyéb szervezeteket, intézményeket, hogy lakókörnyezetükben a települési értéktárba felvételre érdemes nemzeti értékeket gyűjtsék össze, és javaslataikat terjesszék a bizottság elé. A bizottság örömmel fogad minden ötletet, elképzelést.
A beérkezett javaslatokat a bizottság megvizsgálja, véleményezi és értékeli, majd azt követően dönt az Értéktárba történő felvételről vagy a felvétel elutasításáról. A település helyi jelentőséget meghaladó értékei a Vas Megyei Értéktárba (www.vasiertektar.hu), majd a Magyar Értéktárba juthatnak el. A Magyar Értéktárban nyilvántartott országos vagy nemzetközi jelentőségű, a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményének számító nemzeti értékekből a Hungarikum Bizottság választja ki a hungarikumokat, melyek a Hungarikumok Gyűjteményébe kerülnek.
A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV.16.) Korm. rendelet alapján a következők:
a) agrár- és élelmiszergazdaság: az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai – beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét –, különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászat, továbbá az állat- és növényfajták;
b) egészség és életmód: a tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdőkultúra;
c) épített környezet: a környezettudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;
d) ipari és műszaki megoldások: az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás;
e) kulturális örökség: a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek;
f) sport: a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények;
g) természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;
h) turizmus és vendéglátás: a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátóipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások;
i) átfogó celldömölki érték, mely az előző pontokban feltüntetett területek közül egyszerre többhöz, vagy éppen egyikhez sem sorolható, vagy felülemelkedik azokon.
A Celldömölki Értéktárba kerülésre bárki tehet javaslatot. A javaslatokat ajánlattételi lapon kell beküldeni, az ajánlattételi lap megtalálható itt, a honlapon, valamint kérhető a Celldömölki Közös Önkormányzati Hivatal titkárságán, illetve portáján. Az ajánlattételi lapokat dr. Kovács Zoltán bizottsági elnöknek vagy Tulok Gabriella szakreferensnek címezve a Celldömölki Közös Önkormányzati Hivatal levelezési címére (9500 Celldömölk, Városháza tér 1.), illetve a celldomolk@celldomolk.hu és a tulok.gabriella@celldomolk.hu e-mail-címekre lehet elküldeni. A javaslatok benyújtási határideje:
Az értéktárba felvett értékek sora folyamatosan bővül.