Látnivalók
9500 Celldömölk, Sport utca 8.
A Vulkán Gyógy- és Élményfürdő a festői Ság‑hegy lábánál várja a kikapcsolódásra és feltöltődésre vágyókat. A különleges vulkanikus környezetben fekvő fürdő mintegy 1600 m² vízfelülettel és nyolc különböző medencével kínál élményeket minden korosztály számára. A gyógyvízben való ellazulás, az élménymedencék pezsgése, a családi programok és a természet közelsége egyedülálló harmóniát teremt. A vulkán erejéből táplálkozó termálvíz nemcsak felfrissít, hanem a test és a lélek megújulását is segíti – így a fürdő valódi oázis a pihenés és feltöltődés szerelmeseinek.
Nyitvatartás
Kiemelt időszak:
június 1.-augusztus 31.-ih minden nap 10:00-20:00
Elő-és utószezon szepember 1.- május 31.-ig 10:00-19:00
Úszóbérlet (napi kétszeri belépéssel)
reggel 7:00-10:00 között
délután 17:00-19:00 között
A Ság hegy mintegy 5 millió éves bazaltvulkán maradványa, amely ma 279 méter magas tanúhegyként emelkedik Celldömölk határában. A korábbi bányászatnak köszönhetően belső szerkezete is jól látható, a bazaltoszlopok és tufarétegek látványosan mesélnek a vulkáni múltról. A védett Sághegyi Tájvédelmi Körzet tanösvényei és túraútvonalai minden korosztály számára élményt kínálnak, az egykori vulkán kráterébe lesétálni páratlan élmény, a csúcsról pedig csodás kilátás nyílik Kemenesaljára. A hegy kulturális emlékeket is őriz: itt található a Trianoni Emlékkereszt és a Sághegyi Múzeum, a közelben pedig a Kemenes Vulkán Park gazdagítja tovább az élményt.
Bővebben
A Sághegyi vulkán egy 5 millió évvel ezelőtt kitört tűzhányó maradványa. Az aláhulló vulkáni porból keletkező tufarétegekre bazaltkőzetté dermedt láva települt. Ez a fokozatosan pusztuló lávapajzs tanúhegyként őrzi az alsóbb laza képződményeket.
Celldömölk legidősebb lakója az ötmillió éves Ság hegy. A hegy keletkezéséről az öregek ezt mondották:
„Ság hegyet biz az alsósági ördögök építették.” Egyszer Lucifer az ördögök fejedelme tüzes lovával vágtatott végig a Kemenesen, az erdős, sík gyönyörű vidéken. Igen megtetszett neki a táj. Szeretett volna gyönyörködni benne, hogy ültő helyében láthassa az egész vidéket. Megparancsolta hét ördögének, hogy hordjanak össze sok követ, építsenek hegyet. Az ördögök széjjelrebbentek. Hét nap hét éjjel megállás nélkül hordták a követ. A hetedik nap éjjel Lucifer már belátta az egész vidéket. Belefújt a sípjába és lekiáltott az ördögöknek, hogy hagyják abba a kőhordást. Erre az ördögök, ahol érte őket a parancs kiöntötték kötényükből a követ és felszaladtak Luciferhez a hegyre. Így keletkezett a Ság hegy és a Kemenesalján lévő hét kisebb halom.”
Nos nézzük meg mi is a valóság. A kettős csonka kúp egy „alig néhány százezer évig” működő tűzhányónak a maradványa A hegy mozgalmas geológiai története mintegy 4 millió évvel ezelőtt kezdődött, amikor a föld kéregmozgásai létrehozták a balatoni vulkánsort és annak legnyugatibb tagját a Ság hegyet.
A csaknem 100 m vastag bazalttakaró megvédte a könnyebben málló rétegeket a lepusztulástól, így maradt meg 291 méter magas tanúhegyként. A hegy mai alakja az 1910-ben megindult bányászat következménye.
A hegy nemcsak csodálatos természeti képződmény, hanem gazdag régészeti lelőhely is. A hajdan mocsárvidékkel körülvett meredek falu vulkanikus kúp már időszámításunk előtt természetes erődként nyújtott védelmet és otthont a neolit-, a bronz-, és a vaskor népeinek. A római Pannónia lakói már szőlőt termesztettek a hegyen. A középkorban Ságsomlónak nevezték, és a helyi monda szerint egy félig elkészült vár maradványait rejtette. II. (Vak) Béla király ugyanis várat szeretett volna itt építtetni, de tanácsadói le akarták beszélni róla. Miután a király nem engedett, azt bizonygatták neki, annyira magas a hegy, hogy lehetetlen ott építkezni. A még most sem meggyőzhető vak uralkodót aztán addig vezették körbe-körbe a hegyoldalban, amíg elfáradt, és letett tervéről.
A rendszeres kőbányászat során előkerült mintegy 9000 darab régészeti leletből a bánya tulajdonosai magán múzeumot rendeztek be. A tárgyakat Dr Lázár Jenő a bányatársaság egyik tulajdonosa restauráltatta. „A Lázár gyűjtemény” sokáig Celldömölk egyik nevezetessége volt, melyet 1949-ben a Magyar Nemzeti Múzeum vett kezelésbe. Az eredeti kiállítás egy része, ma a Sághegyi Múzeumban látható.
A kiállított bronzkori emlékeken, és a bortermelés eszközein kívül az Eötvös-inga másolata is megtalálható a múzeumban.
1891-ben Eötvös Lóránd hat helyen végzett méréseket két tanársegédjével. A mérések hitelesítéséhez ideális hely volt a Ság-hegy szabályos alakja, mivel számításokkal is igazolni tudták a mérések valódiságát. Az Eötvös inga továbbfejlesztett változatait későbbiekben a gáz és olajkutatásban is eredményesen használták.
A hegyen 1910-ben megindult bányászat jelentős változásokat hozott. Megnyitásától 1958-as megszűnéséig Közép Európa egyik legjelentősebb bányájaként működött. Ezen idő alatt mintegy 1,7 millió vagon követ termeltek ki. A hegy jelentős részét lebányászták. A kitermelés után viszont egy csodálatos természeti látványosság maradt ránk, amit ma mindenki csak kráterként ismer. A bányászat következtében betekintést nyerhetünk a hegy belsejébe. A bazaltkitermelés folyamán láthatóvá vált a vulkán egykori krátere, ezáltal bemutatható lett a hegy 5 millió éves geológiai története.
A hegy története nem lenne teljes a szőlő és borkultúra nélkül. Mint sok mindenben a szőlőművelésben is a rómaiakig kell visszamennünk. Nem sok ilyen hagyományunk van de a szőlőművelés, a szőlő és borkultúra a rómaiaktól napjainkig hol jelentősebben, hol kevésbé jelentősen de végigkíséri történelmünket.
Az első írásos emlék 1642-ből származik, de található olyan pincegerenda is, amibe az 1562-es, vagy más források szerint az 1467-es évszámot vésték. A hegyen a szőlőművelést és a hegyközösségi életet az 1734-ben leírt „A Sági Hegységnek törvényei„ szabályozták először. Ez a dokumentum országosan is páratlan jogszabálygyűjtemény.
Richard Bright angol orvos és geológus szerint 1815-ben „a hegyen jó bor terem”. És rögtön hozzátehetnénk nem csak jó bor hanem gyógy bor is a Ság hegyi. Közjegyzői okirat tanúsítja, hogy a német vaskancellárnak Bismarcnak is a kedvenc itala volt a hegy leve, ezzel kúrálta a gyomorbaját. A 19. században a magas savtartalmú borokat Bécsben és Európa több patikájában Sagweiner néven árulták. A nemes savakban gazdag bort elsősorban savszegénységben szenvedő gyomorbetegek vásárolták, de vesetisztító hatása miatt mindenkinek ajánlották. Népi nyelven vesemosónak nevezték a sági bort. A borra azóta is a testes, savas, kicsit savanykás, jelzőket ragasztják.
A Ság hegy természeti és Tudománytörténeti értéke mellett tájképi értéke és szépsége is egyedülálló. A Ság hegyet 1975-ben nyilvánították védetté, és ezzel létrejött Magyarország egyik legkisebb és Vas megye első természetvédelmi körzete, amely az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik. A Ság hegyen számos olyan növényfajjal találkozunk, amelyek Nyugat-Dunántúl más vidékein ritkán fordulnak elő (tavaszi hérics, leánykökörcsin stb.) Jellegzetes a hegy madárvilága: vércsék, baglyok, rendszeresen fészkelnek itt, de megfigyelték már a kuriózumnak tekinthető kövirigó jelenlétét is. E nem mindennapi érték könnyebb megismerésének segítségéül 1989-ben megnyitották a madártani és geológiai tanösvényt.
(Kérjük, hogy a Tájvédelmi Körzet növényeit, állatait ne gyűjtse és más módon se károsítsa! A meredek, omlásveszélyes sziklafalakat ne közelítse meg! Köszönjük, hogy ügyelt a rendre és tisztaságra!)
Nem feledkezhetünk el a Ság hegy már messziről látható emlékművéről, a Trianoni keresztről. Az 1920-as Párizs melletti Kis Trianon Kastélyban aláirt Magyarországot megcsonkító békeszerződésre emlékeztetve, 1934-ben avatták fel. A költségeket a környező községekben folytatott gyűjtés és a bányatulajdonos nagylelkű adományai fedezték. A kereszten a következő felirat olvasható:
NAGYMAGYARORSZÁGÉRT Kemenesalja népe 1934.
A kereszt napjainkban díszvilágítást kapott így az utazó most már éjjel is láthatja ezt a monumentális emlékművet, mely a trianoni békediktátum legnagyobb magyarországi emlékeztetője.
Berzsenyi Dániel: Búcsúzás Kemenesaljától – részlet
Messze setétedik már a Ság teteje,
Ezentúl elrejti a Bakony erdeje,
Szülőföldem, képedet.
Megállok még egyszer, s reád visszanézek.
Ti kékellő halmok! gyönyörű vidékek!
A Geológiai Tanösvény táblafeliratai: (ez is lehetne lenyíló)
- tábla: A Sághegyi Tájvédelmi Körzet
Földtörténete: A Sághegyi vulkán egy 5 millió évvel ezelőtt kitört tűzhányó maradványa. Az aláhulló vulkáni porból keletkező tufarétegekre bazaltkőzetté dermedt láva települt. Ez a fokozatosan pusztuló lávapajzs tanúhegyként őrzi az alsóbb laza képződményeket. A síkságból kiemelkedő kettős csonka kúp lankáján még a pannóniai beltó homokos üledékeit találjuk. A meredekebb lejtőkön a kráterekből kiszórt vulkáni tufa, a függőleges sziklafalakon a bányászkodás után visszamaradt lávapadok és kürtőkitörések tanulmányozhatók.
Növény és állatvilága: A hegy kőzettani felépítése, lejtésviszonya helyi mikroklímát alakított ki, amelynek élővilága környezetétől eltérő. A Sághegy önálló flóraszigetet alkot. Jellemző növényei: kökörcsinek, hegyi árvalányhaj, sziklai ternye, selymes peremizs, nagy ezerjófű, varjúhájfélék, fák közül a molyhos tölgy. Értékes állatai: gyászos cincér, rézsikló, vörös vércse, holló. A hegy madárvilágát mutatják be a Csaba József ornitológusról elnevezett sétány táblái.
Gazdálkodása: A szőlőkultúra nyomait már a rómaiak idejéből ismerjük. A mai szőlőművelés legrégibb emlé-ke az 1562-ből származó pince volt, amelynek gerendája a múzeumban látható. Írásos emlék 1734-ből a „Sági-hegységnek törvényei” című jogszabálygyűjtemény. A hegy nagyobb része ma is szőlő. Bányászat már ősidők óta folyt. A hegy eredeti alakját lepusztító bányaművelés 1907-1957-ig tartott. A munkák teljes gépesítettséggel négy szinten folytak, ezek teraszai ma is láthatók. Az ötven év alatt mintegy 1,7 millió vagon követ hordtak el.
Kultúrtörténeti értékei: A hegyen már az i.e. III. évezredtől emberi település volt. Ezt régészeti leletek igazolják. Ezeket Lázár Jenő bányatulajdonos a Nemzeti Múzeumnak adta. Kis részük 1978-ban visszakerült. Eötvös Loránd 1891-ben a hegy platóján végezte torziós ingakísérletét, mivel mérését itt számítással is ellenőrizhette.
A hegy természeti értékeit 1975 óta tájvédelmi körzetként védjük.
A vulkáni képződmények bemutatását 1989 májusában a „Földtani Természetvédelem Napján” átadott tanösvény is segíti.
Kérjük, hogy a Tájvédelmi Körzet növényeit, állatait ne gyűjtse és más módon se károsítsa!
A meredek, omlásveszélyes sziklafalakat ne közelítse meg!
Köszönjük, hogy ügyelt a rendre és tisztaságra!
- tábla: A Sághegyi Tájvédelmi Körzet
Kérjük, hogy a meredek és omlásveszélyes sziklafalakat ne közelítsék meg! A korlátokon túl ne tartózkodjanak!
A Sághegy fejlődéstörténete:
A Marcal kavicsos síkságából 150 m-re kiemelkedő hegy egy 5 millió éves tűzhányó maradványa. A tanúhegy lankája homokos pannon képződményekből, a meredekebb kúp vulkáni tufából és bazaltlávából áll, ami évmilliókon át védte az alsó laza képződményeket.
A Sághegy térségét a vulkáni működés előtt a pannóniai beltó vize borította. A kőzetolvadék a földkéreg több kilométeres mélyéből, tektonikus törések kereszteződésében kialakult magmacsatornákon jutott a felszínre. Az első heves kitöréssel kiszórt törmelék – a tufa – a már két kilométeres vastagságú homokos rétegekre hullott. A tűzhányó működése a törmelékszórást felváltó lávafolyammal fejeződött be, amely 50 m vastag bazalttakaróvá dermedt.
A lepusztulás során először a lávapajzs pereme töredezett le, majd a 70 méternyi laza képződményeket hordták el a folyóvizek. A jégkorszak periódusaiban felaprózódott kőzetanyag, iszapfolyás alakította tovább a hegy lejtőit. Mai formájához tartoznak a suvadások, a kijárt mélyutak és a szőlőművelés lépcsői.
A bányaműveléssel kialakított terek teszik lehetővé, hogy bepillanthassunk hazánk egyik legfiatalabb tűzhányójának belsejébe.
A tanösvényt Oravecz János és Tardy János szakmai irányításával a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium támogatásával létrehozta Celldömölk Város Tanácsa és a Nyugat-Dunántúli Vízügyi- és Környezetvédelmi Igazgatóság.
- tábla A Sághegyi Tájvédelmi Körzet
A tufarétegeken áttörő láva a vulkáni csatornában megdermedt, a kihűlés során létrejött zsugorodási repedésrendszerből adódik a bazalt látványos oszlopos elválása.
- tábla A Sághegyi Tájvédelmi Körzet
A láva a vékonyréteges, finom törmelékes, bazaltbombákat tartalmazó, szintes településű tufarétegek felszínére ömlött. A nedves tufából felvett gőz miatt alsóbb része hólyagossá vált, felső része a kihűlés miatt lemezes elválású.
- tábla A Sághegyi Tájvédelmi Körzet
A sötét lávarétegek alatt megrogyott tufa tört vonala őrzi a láva egykori mozgását. Az egymást követő rétegek hajlataiból kissé északabbra (jobbra) kirajzolódik a lávacsatorna kifejtett hajdani helye is.
- tábla A Sághegyi Tájvédelmi Körzet
A kezdeti kitörések vízbe hullott, világos színű, finoman rétegzett vulkáni törmelékére (tufit) a tufasánc vörös anyaga települt. Ezen bukott át a láva, s folyt tovább a sánc meredékén a lejtő irányába feltépve, magával sodorva a tufa felső rétegeit.
- tábla A Sághegyi Tájvédelmi Körzet
A kiszórt vulkáni törmelék (piroklasztikum) szemcsenagyságának változása miatt jól rétegzett tufa rakódott le. A tufán áttörő bazaltláva felnyomulását, mozgását őrzik a csatorna falának felfelé hajló rétegei. A kürtő bazaltkitöréséből mára csupán e roncs maradt.
- tábla A Sághegyi Tájvédelmi Körzet
A pannóniai beltó sekély vizébe hullott tufa szín és törmeléknagysága szerint változó rétegei „évgyűrűként” jelzik a kitörések ritmusát. A lágy tufaiszapba ágyazódva megmaradtak a becsapódott bazaltbombák is. A rétegzettség megszakadása törési síkot jelez kis elmozdulással.
- tábla A Sághegyi Tájvédelmi Körzet
A Sághegy egyik legnagyobb méretű, 50 méter mélységig feltárt kürtője. A tufarétegekkel körülvett csatornán át a mostani csúcson látható vörös színű tufagáton átbukva ömlött felszínre a bazaltláva. A végső kitörés után a láva beledermedt a kürtőbe. Ahogy hűlt az olvadék, ásványai sorra kiváltak. A láva kőzetté kristályosodott és közben zsugorodott. Ekkor alakult ki az a látványos, felül szétnyíló oszlopos elválás, aminek vonalai a feltörő láva mozgását idézik.
- tábla A Sághegyi Tájvédelmi Körzet
A tufarétegeken áttörő, megmerevedett bazalt hajlott oszlopai jelzik az egykori, kissé ferdén kibukó, a tufára ömlő láva mozgását. Oszlopos elválása a kihűlésből eredő zsugorodás következménye.
- tábla A Sághegyi Tájvédelmi Körzet
A szintesen leüllepedett, finom szórt anyagból álló, vulkáni bombákat tartalmazó tufa rétegeire, annak egy részét elsodorva, már ferde felületre ömlött a nagy gőztartalmú, salakossá vált, hólyagos szövetű bazaltláva.
- tábla A Sághegyi Tájvédelmi Körzet
Egy aprócska kráter maradványát láthatjuk, aminek gyökerét sajnos lefejtették. Ebben a kis feltárásban együtt tanulmányozható a világos tufa, a ráömlő hólyagos bazalt és – mint a legfiatalabb képződmény – mindezt áttörő, bazalttal kitöltött magmacsatorna.
- tábla A Sághegyi Tájvédelmi Körzet
Előttünk magasodik a Sághegy egyik legnagyobb átmérőjű, a bányászat során félbevágódott, 50 méter mélységig feltárt magmacsatornája. A tufarétegekkel körülvett kürtőn át felnyomuló izzó láva a csúcson látható vörös színű tufagáton ömlött a felszínre. Az 5-6 km mélységben lévő magmakamrából táplálkozott a tűzhányó. Az olvadék azonban néhány százezer év alatt kifogyott. Az utolsó kitörés lávája beledermett a kürtőbe. A kihűlő olvadékból sorra váltak ki az ásványok. A láva kemény bazaltkőzetté kristályosodott. A hőmérséklet csökkenése miatt zsugorodó tömegében a lehűlés változó sebessége szerint alakult ki ez a látványos, felül legyezőszerűen szétnyíló, oszlopos elválás. Lendületes vonalrajza a néző számára a feltörő láva mozgását idézi.
- tábla A Sághegyi Tájvédelmi Körzet
A kráterből szakaszosan kirobbanó törmelék, por visszahullva sávos tufarétegekké állt össze és magába zárta a heves kitörések során kilökött sötétebb színű bazaltbombákat.
- tábla A Sághegyi Tájvédelmi Körzet
A meredek tufafalra simuló bazaltmaradvány a Sághegy takaróját adó lávát kibocsátó magmacsatorna egyikének nyomát őrzi.
- tábla A Sághegyi Tájvédelmi Körzet
A lemezes bazalt hajlatelválási felületei követik az alatta levő, eltakart kürtő tufakúpjának alakját. A leömlő, felénk tartó lávafolyam útját idézik a káposztalevelekhez hasonlóan egymásra boruló, tört peremű kőzetpadok sorai.
9500 Celldömölk, Sághegyalja Körút 1.
A Kemenes Vulkán Park Magyarország egyetlen vulkanológiai kiállítóhelye, ahol interaktív eszközök, szimulátorok és egy látványos kisfilm segítségével kel életre a vulkánok világa. A közel 1000 négyzetméteres tárlat a laikustól a tudomány iránt mélyebben érdeklődőkig minden korosztálynak izgalmas élményt kínál. Az ikonikus, a Földes és Társai Építésziroda által tervezett épület már kívülről is lenyűgöző, belső tere pedig egy vulkán belsejébe repít. A kiállítás után pedig ott vár a valódi csoda: az 5,5 millió éves Ság hegy!
9500 Celldömölk, Sághegyalja Körút 1.
A Vasparipa Játszópark a Ság hegy lábánál várja a családokat, a Kemenes Vulkán Park szomszédságában. A vasúti hagyományokra épülő, különleges hangulatú kültéri játszótér kisvasúttal, állomásépülettel és mozdonytárolóval idézi meg a múltat, miközben zöld környezetben kínál aktív kikapcsolódást. A parkban rendszeresen szerveznek rendezvényeket és családi programokat, így minden látogatás igazi élményt jelent.
9500 Celldömölk, Sághegy utca
A Ság hegyen barangolva érdemes betérni a Sághegyi Múzeumba, amely az egykori bazaltbánya transzformátorházában kapott helyet. Az interaktív kiállítás a hegy kialakulásától a bányászat korszakán át mutatja be a táj természeti és kultúrtörténeti értékeit, Eötvös Loránd kutatásait és az Eötvös-inga továbbfejlesztett változatát is. A múzeum körül kőpark és kisebb tanösvény várja a látogatókat, a kiállítás pedig a gyerekek számára is élvezetes és könnyen érthető. A Kemenes Vulkán Parktól gyalogosan mindössze 15 perc alatt elérhető.
9500 Celldömölk, Koptik Odó utca 1.
A celldömölki piac több évszázados múltra tekint vissza, eredetileg a település zarándokhelyként szerzett hírnevet. Ma is a város közösségi életének szíve: csütörtökönként és szombatonként helyi termelők kínálják portékáikat a kegytemplom előtti téren és a frissen felújított fedett piactéren. Csütörtökönként a Nagyvárad utca végén bolhapiac is várja a látogatókat. A fedett részen mézek, sajtok, friss idényzöldségek és gyümölcsök, savanyúságok, lekvárok és szörpök válogathatók, míg a templom előtti téren ruházati és háztartási cikkek találhatók.
9500 Celldömölk, Szabadság tér 1-2
Celldömölk mindennapjaiban másfél évszázada jelen van a vasút, amely máig meghatározó része a város identitásának. A helyi anekdota szerint nincs olyan család, amelynek történetében ne tűnne fel legalább egy vasutas. A 2022-ben megújult, impozáns vasútállomás épülete méltón őrzi ezt a gazdag múltat, és ma is a település egyik emblematikus pontja.
9500 Celldömölk, Ostffy Mihály tér 4.
Az evangélikus templom története a 18. századig nyúlik vissza, amikor Nemesdömölk artikuláris helyként lehetőséget kapott templomépítésre. A templomot 1744-ben szentelték fel, majd később bővítették, tornya 1796-ban épült. Az épület mai formáját az 1897-es átépítés során nyerte el. A templom alatt kripta található, ahol a gyülekezet patrónusait és lelkészeit temették el. A berendezésből megmaradt az oltár és az orgona egy része. A gyülekezet ma is aktív, rendszeres istentiszteletekkel és közösségi alkalmak szervezésével.
9500 Celldömölk, Koptik Odó u. vége
A XII. századból származó romtemplom eredetileg román stílusban épült, valószínűleg bencés szerzetesek által egy római kori villa alapjaira. A XIII–XIV. században gótikus stílusban bővítették, boltozatot is kapott. A templom mellett egykor kolostor állt, amely a török időkig működött. Később elpusztult, az épületet pedig 1803-tól magtárként használták. A II. világháborúban súlyosan megsérült, majd helyreállították. Különlegessége, hogy tufából épült, és ma is fontos történelmi és műemléki emlék.
Bővebben
A XII. századból származó, eredetileg román stílusú templomot egyes feltételezések szerint II. Béla alapította, bár keletkezésének ideje bizonytalan. A legvalószínűbb, hogy Győr irányából, csónakkal érkező hittérítő szerzetesek építették a szentélyt egy római kori villa alapjaira. Az országban az egyetlen romtemplom, ami tufából épült.
A XIII. században gótikus stílusban átalakították, majd a XIV. században a szentély fölé is boltozatot építettek. A templom déli szomszédságában a régi, ismeretlen időkben nyom nélkül elpusztult kolostor emelkedett. Sok vihart megélt, a török hódoltság idejéig működött. 1803-tól magtárként hasznosították, majd az 1930-as években műemléki védettséget kapott. A II. világháború után, 1946-ban gránátrobbanástól ledőlt az É-i és D-i fal, a tornyot 1948-ban helyreállították. A mai kor az elpusztult tető helyére újat emeltetett, megóvva a tornyot a végső pusztulástól.
9500 Celldömölk, Hollósy tér 1.
1747-ben adományokból és fogadalmi ajándékokból épült a máriazelli bazilika mintájára. A templom közepén áll az Erdődy-kápolna, benne az Eszterházy Terézia által emelt kegyoltárral és a díszes Mária-kegyszoborral, amely a máriazelli Madonna mása. Falképeit Dorfmeister István festette 1774-ben, berendezése rokokó stílusú. A templomban számos oltár, szószék, keresztelőkút és gazdagon díszített liturgikus tárgy található. Orgonáját 1914-ben kapta. A sekrestye melletti Tárházban a kegyhely több száz éves kincseit, freskókat, hálatárgyakat és művészi berendezéseket őriznek.
9500 Celldömölk, Szentháromság tér 1.
Celldömölk központjában, a kegytemplom szomszédságában található a Szombathelyi Egyházmegye által működtetett szálláshely, amely a következő rendezvényeknek és programoknak adhat helyet:
- egyéni és csoportos zarándokoknak szálláslehetőség
- ifjúsági-és felnőtt lelkigyakorlatok
- hittantáborok
- egyházi jellegű továbbképzések, konferenciák, egyéb összejövetelek…
9500 Celldömölk, Koptik Odó utca 1.
A református közösség Celldömölkön 1924-ben alakult meg, kezdetben kis létszámmal. A templom Dudás Kálmán tervei alapján 1936–37-ben épült. A gyülekezet 1946-ban vált önálló anyaegyházközséggé. Az évtizedek során több lelkipásztor szolgálta a közösséget, és folyamatos fejlődés jellemezte: felépült a parókia, majd a modern gyülekezeti ház is. A templomot 2006–2008 között felújították, így ma kívül-belül megújult állapotban várja a híveket. A gyülekezet aktív vallási és közösségi életet él, istentiszteletekkel és különféle egyházi programokkal.