Keresés:

„’56, ősz, forradalom”

2016.10.24.

2016. október 23-án délután 4 órakor a fenti címmel tartottak ünnepi megemlékezést az 1956 októberében történt eseményekről a celldömölki Városi Általános Iskola aulájában. A Himnusz elhangzása után Söptei Józsefné alpolgármester asszony mondott ünnepi köszöntőt.

„Október 23-a minden magyar szívében a szabadságvágynak, az elnyomás elutasításának és a demokráciáért való hősies küzdelemnek a napja… Az 1956-os forradalom mára igazi történelmi eseménnyé vált… Október 23-a több kell, hogy legyen, mint egy fejezet a történelemkönyvben, vagy egy pirosbetűs ünnep a naptárban. Az 1956-os forradalom történelmünk azon ritka pillanatai közé tartozott, amikor szinte az egész ország egy emberként lépett fel egy közös ügy érdekében. A közös ügy a sztálini típusú diktatúra elsöprése és a szovjet megszálló csapatok kivonása volt. 1956 októberének utolsó napjaiban e két célért küzdött mindenki, ki szóval, ki fegyverrel. Mégis, a forradalom kirobbantóinak és részvevőinek egészen különböző elképzelései voltak a jövőre nézve. Mást akart Nagy Imre, mást vártak a gyárakban megalakult munkástanácsok tagjai, más céljai voltak a fiatal íróknak és újságíróknak, és megint csak más célok vezérelték a barikádokon harcoló munkásokat, diákokat. Voltak, akik egy új, de továbbra is szocialista rendszert akartak létrehozni: lényegében ez volt a célja a kormánynak is, amelynek tagjai között egyaránt voltak kommunisták, kisgazdapártiak, szociáldemokraták és más politikai irányzatok képviselői. Két dologban azonban mindenki egyetértett: véget kell vetni a diktatúrának és a szovjet megszállásnak. Ezért vállalt miniszterelnökséget Nagy Imre és miniszteri tárcát sok kiváló ember, ezért fogtak fegyvert a fiatalok a Corvin-közben, a Széna téren, valamint Budapest és az ország számos más pontján. 1956. október 23-án Budapesten a szovjet meg szállást és diktatúrát tovább már nem tűrő több tízezres tömeg forradalmat és szabadságharcot hirdetett. Szándékuk volt: koalíciós alapon átalakítani a kormányt, helyreállítani a többpártrendszert, demokratikus választásokat kiírni. Szabad független sajtót működtetni. Néhány napig úgy tűnt, a szovjet csapatok valóban kivonulnak az országból… Hamarosan kiderült azonban, hogy a szovjet csapatok kivonása Budapestről csupán taktikai lépés volt… Magyarország egyedül maradt… Mégis, sok ezren érezték úgy, hogy cselekedeteikkel hozzájárultak egy új, szabadabb ország létrehozásához…” A műsorban a Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium tanulói szerepeltek. Felkészítőjük Horváth Sarolta gimnáziumi tanár és Nagy Adrienn, a NYME-SEK magyar-történelem szakos hallgatója. A műsorban közreműködött dr. Bérdiné Stipkovits Ildikó gimnáziumi tanár. A műsor zárása után koszorúzás következett az 1956-os hősök domborművénél, majd a katolikus temetőben megkoszorúzták Koloszár Zoltán és Máthé Lajos 1956-os részvevők sírját.

»LOSONCZ AMDREA