2013.06.14.
Modern, attraktív és egyedülálló. Így lehetne összefoglalni a Kemenes Vulkánpark harmadik pillérét, a 11 bemutatótérrel rendelkező Kemenes Vulkánpark Látogatóközpontot. Celldömölk Város Önkormányzata 2009-ben nyert uniós forrásból támogatást a Ság hegyen kialakított Kemenes Vulkánpark létrehozására. A projektet az önkormányzat az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósággal konzorciumban valósította meg, amely több elemből álló objektumokat tartalmaz. Része a Sághegyi Múzeum, és a kráterhez vezető geológiai tanösvény, valamint az újonnan átadott Látogatóközpont. A folyamat főbb állomásait Fehér László polgármester a vulkánház "Felfedezőtermében" tartott sajtótájékoztatón idézte fel, emlékeztetve arra is, hogy a vulkánpark előkészületei már az ezredfordulón kezdődtek. „Amikor 2002-ben először választottak polgármesterré, végiggondoltam, mi mindnet szeretnék a városunk érdekében tenni. A mindenkori képviselő-testülettel számos dolgot sikerült megvalósítani, melyek a fejlődést szolgálták. Így például a városközpont rekonstrukcióját, az intézményeink, közöttük iskoláink felújítását, a mozi kialakítását, a városháza építését. A városmegújítás azonban nem csak a szebb környezet megalkotásáról szólt. Olyan beruházásokat kívántunk megvalósítani, amelyek hosszú távon határozzák meg Celldömölk jövőjét. Így kerestük a kitörési pontot, mellyel az idegenforgalom terén tehetünk előrelépést. Idegenforgalmunk fejlesztését három pillérre alapoztuk: a Ság hegy vonzására, a vallási életen alapuló egyházi turizmusra, valamint a fürdőturizmusra.” A város első pályázata nem járt sikerrel; a másodjára benyújtott barnamezős pályázat azonban nyert, így megkezdődhetett az egykori katonai objektum lebontása, és egy teljesen egyedülálló turisztikai központ tervezése. „Nem adtuk fel: egy másként gondolt elképzeléssel újra pályáztunk, és nyertünk. 2010-ben írtuk alá a Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program keretében mára megvalósult projekt támogatási szerződését.” – fogalmazott a polgármester, aki bizodalmát vetette az új létesítménybe, mely remélhetőleg rövid időn belül közismert és elismert lesz a hazai és nemzetközi idegenforgalom résztvevői előtt. Egyúttal köszönetet mondott Kiss Péternek, Celldömölk város díszpolgárának, aki mindvégig támogatta a projekt megvalósulását.
A Kemenes Vulkánpark jelentős Európai Uniós támogatással készülhetett el: az 535 milliós összköltségvetésű beruházást közel 85 százalékban az unió finanszírozta. Az intézmény igazgatója, Grünwald Stefánia elmondta, hogy munkatársaival maguk is most fedezik fel az épületet, mely minden bizonnyal a celldömölki attrakciók részeként egy kitörési pont lesz. „Maga az épület és a beltartalom is olyan egyedi, mely valószínűleg az egész Dunántúlon párját ritkítja. Elsősorban azokat a földrajz és geológia iránt érdeklődő diákokat és felnőtteket várjuk, akiket érdekel a vulkanizmus témája. A kiállítás 5 szinten, 1000 négyzetméteren mutatja be a vulkáni tevékenységet. A legkorszerűbb számítástechnikai eszközök, érintőképernyős számítógépek, projektorok és tablettek segítségével válhatnak az érdeklődők az interaktív kiállítás részeseivé.” A vulkánház szezonális nyitva tartással, áprilistól októberig, a hét hat napján, keddtől vasárnapig várja az érdeklődőket. Az intézményvezető hangsúlyozta: a látogatóközpont szoros kapcsolatra törekszik a Vulkán-fürdővel és a művelődési központtal, ennek első jele, hogy a KMKK-ban nyílt Munkácsy-kiállítás vendégei kedvezménnyel léphetnek be a többféle élményt kínáló vulkánházba.
A Látogatóközpont április 19-i ünnepélyes megnyitóján jelen volt Földes László, aki az épület különleges formáját megálmodta. „Valóban egy olyan építészeti jelet akartunk lerakni, ami látszik és nem olyat, ami elbújik, szégyenlősködik. Nem szokványos feladat egy Vulkánpark Látogatóközpontnak építészeti keretet adni, hiszen az épület funkciója meglehetősen különleges. Azt gondoltuk, ha lerakunk egy vasbetontornyot és abba „gyufásdobozként” illesztjük a kiállítótereket, akkor egy olyan extravagáns épületet tudunk létrehozni, amely arányban van azzal a különlegességgel, amit egy vulkán működése jelent.” fogalmazott az Ybl-díjas építész, aki arra a kérdésre, hogy milyen visszhangot vált ki az épület, így válaszolt: „Teljesen végletesek a visszajelzések. Hallottam olyat is, hogy elképesztő, borzalmas, mások szerint szenzációs, hogy végre van egy ilyen épület az országban. Úgy gondolom, azzal, hogy a műfaji határokat feszegetjük elkerülhetetlen, hogy ennyire polarizált vélemények legyenek. Ha csináltunk volna egy közepesen unalmas, közhelyszerű épületet, akkor az minden bizonnyal nem váltana ki nagy meghökkenést és elismerést, de egyben azt is jelenté, hogy Celldömölk kihagyott egy nagy lehetőséget, amit az élet elé rakott. Én hiszek abban, hogy egy izgalmas épület nagyobb látogatottságot tud Celldömölkre generálni.”
Az akadálymentesített, technikailag is zöld gondolkodású, talajhőkollektorokkal hűtött, fűtött épület maga is a vulkáni tevékenységet, a magma alulról fölfelé törekvő mozgását modellálja. Az interaktív élményeket ígérő, a mai kor gyermekének digitális technikával ismeretanyagot átadó kiállítási anyagot, dr. Karátson Dávid vulkanológus, az ELTE tanszékvezető egyetemi docense és társai találták ki. A megnyitó közönségét is ő kalauzolta végig a Felfedezőteremtől elindulva, a Tűzhányótermen át egészen a legfelső szintig, ahol a Ság hegy, a maga ötmillió éves természeti értékével tárul a vendégek szemei elé. „A látogatóközpontnak a vulkánban rejlő kettősséget: a vadságot és a szépséget együtt kell fölmutatnia – mondja dr. Karátson Dávid vulkanológus. „A kiállítás az egész vulkanológiát felöleli, nem csak a Ság hegyről és annak környezetéről, nem csak a magyarországi vulkánokról, hanem a Föld tűzhányóiról, általános működésükről is számot ad. Természetesen ez nem tanóra, itt semmi sem kötelező. Igyekeztünk minden szinten olyan információt nyújtani, ami önmagában is megállja a helyét. Különböző multimédiás eszközökön keresztül hozzuk testközelbe az információkat, vannak kézbe vehető makettek, lávafelszínek, és vannak olyan számítógépes animációk, amelyek a haladó tudomány oldaláról mutatnak be jelenségeket.”
A Kemenes Vulkánpark Látogatóközpont hivatalos átadását a jelképes szalagátvágás erősítette meg. Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke, Fehér László polgármester, Söptei Józsefné alpolgármester és Erdélyi Antal, az alsósági részönkormányzat vezetője közösen nyitották meg a kiállítóterekhez vezető utat a közönség előtt. Az avatóünnepségén közreműködött az Ádám Jenő Zeneiskola, valamint Ipsics Péter és Ipsicsné Nagy Erzsébet, akik tűztáncukkal alkalomhoz illő hangulatot varázsoltak a vulkánházba. Az épületet a történelmi egyházak képviselői, dr. Koltai Jenő katolikus esperes plébános, Kerekes Csaba evangélikus és Németh Tamás református lelkészek áldották meg. Az ünnepélyes kulcsátadást követően a jelenlévők a Föld mélyén zajló folyamatoktól kezdve, a Naprendszer távoli bolygóin át, felfedezhették a vulkánok erejét. A látogatók soraiban feltűnt Nagy Balázs geográfus is, aki szakmailag is végignézte a kiállítási anyagot: „Én olyan fejjel próbálok gondolkodni, hogy ha eljön ide egy iskolás csoport, akkor mit fog itt csinálni. Megvannak azok a terek és azok a helyek, ahol le lehet őket kötni, és meg lehet velük ismertetni a vulkánosságot. Azt gondolom, hogy a szerepét nagyon jól be fogja tölteni, persze össze kell kötni a Ság hegy felfedezésével, mert mégis csak ez az egész épület apropója.” A vulkánház önmagában is kuriózumnak számít, nemcsak a látványa, hanem a rendeltetése is eltér a megszokottól. Enged tapintani, játszani és felfedezni. Van itt mini földrengésszimulátor, vulkanológusruha, lávafolyam, és gejzírkitörést imitáló modell. A virtuális űrsétáról és vulkántúráról pedig még nem is beszéltünk…
Vajda Zsuzsa
Minden jog fenntartva
Celldömölk Város Önkormányzata
9500 Celldömölk, Városh�za tér 1.
Tel.: 95 / 777-810
Fax: 95 / 420-304
E-mail: celldomolk@celldomolk.hu
